Az erdélyi Gyilkos-tó Székelyföld egyik leglenyűgözőbb és legmisztikusabb természeti képződménye, amely a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, a Hagymás-hegység ölelésében, Gyergyószentmiklóstól nem messze, a Békás-szoros közelében fekszik. A tó kialakulása egészen a 19. századig vezethető vissza, míg a mai elnevezése és hírneve egy tragikus szerelmi legendából táplálkozik.
A Valóságos Keletkezés Története
A Gyilkos-tó természetes torlasztó, amelynek keletkezését a kutatók általában az 1837-es évre teszik. A térségre jellemző csapadékos időszakban, különösen egy hatalmas nyári vihar és esőzés következtében a Gyilkos-kő (vagy más források szerint a Nagy-Cohárd) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék óriási hegyomlásként zúdult a völgybe. Ez a hatalmas szikla- és törmeléktömeg elzárta a völgyben futó több patak, köztük a Békás-patak és a Vereskő-patak útját. A felduzzadó víztömeg lassan megtöltötte a völgyet, elárasztva a korábbi fenyves erdőt, létrehozva ezzel a tavat. Egyes geológiai feltételezések az 1838. januári földrengésekkel is összefüggésbe hozzák a csuszamlás kiváltó okát. A tó különös, vöröses árnyalatát a beletorkolló Vereskő-patak vasoxidos, meszes hordaléka okozza, amiről a román elnevezés, a Lacul Roșu (Vörös-tó) is származik. A tó vizéből máig is kiállnak az egykori fenyőerdő megkövesedett csonkjai, amelyek a vasas iszapnak köszönhetően kiválóan konzerválódtak, és ettől kapja a tó rendkívül misztikus, drámai hangulatát.
A tó viszonylag fiatal képződmény, melynek méretei folyamatosan változnak, mivel a beömlő patakok feltöltik üledékkel. A szakemberek számításai szerint emberi beavatkozás nélkül a tó lassan, de biztosan eltűnhet a feltöltődés miatt. A tó felett magasodnak a meredek sziklafalak, mint a Kis-Cohárd és a Nagy-Cohárd.
A Lélekbe Vésődött Legenda
A Gyilkos-tóhoz fűződő legismertebb legenda egy székely parasztlány, Fazekas Eszter tragikus szerelmét meséli el. Eszter, aki Gyergyó környéki faluban élt, rendkívüli szépségéről volt híres, de szíve egyetlen legényhez, a mátkájához tartozott. A völgyet rettegésben tartó veszedelmes haramiavezér felfigyelt Eszter szépségére, és elrabolta őt, titkos barlangjába, a hegyek közé cipelve.
A rabló hiába ígért kincseket és palotát, Eszter hűséges maradt szerelméhez, és elutasította a haramia közeledését. Mikor a zsivány kétségbeesésében erőszakkal akarta magáénak tudni a lányt, Eszter kétségbeesetten a hegyekhez kiáltott segítségért. Erre hatalmas menydörgés támadt, megremegve a föld, és az óriási sziklafal, mely a völgyet lezárta, kettévált. Az erdő szellemei vagy maguk a hegyek segítő kezet nyújtottak (a legendának több változata van), de a kataklizma elől a haramia és maga a leány sem menekülhetett el. A sziklaomlás maga alá temette a gonosztevőt, de a legenda szerint Eszter is odaveszett a természeti csapásban. A megáradt patakok vize feltöltötte a völgyet, elzárva a pusztuló erdőt, és létrehozta a tavat. A legenda szerint a tó vize a leány vérével keveredett, innen ered a Veres-tó (majd Gyilkos-tó) elnevezés, és ha a vízbe nézünk, Eszter szürkészöld szemei tekintenek vissza ránk.
Tudnivalók és Látogatási Érték
A Gyilkos-tó ma Székelyföld egyik kihagyhatatlan turisztikai célpontja. Nem csak a tó látványa vonzó, hanem a környező természeti képződmények is:
Elhelyezkedés: A Nagyhagymás Nemzeti Park része, a Békás-szorosnál található, amely a tó közvetlen folytatása, egy lenyűgöző, 6 km hosszú sziklaszoros.
Környezet: A tavat a Nagy-Cohárd (kb. 1504 m) és a Kis-Cohárd (kb. 1344 m) sziklái ölelik körbe.
Horgászat: A tó élővilágát főként a fekete pettyes tavi pisztráng (pér) és a piros pettyes sebes pisztráng alkotja, amelyek jelentős méretűre is megnőhetnek.
Mikroklíma: A helyi mikroklímája miatt regenerációs céllal, pihenésre és alvászavarok enyhítésére is ajánlott.
Összefoglalva, a Gyilkos-tó a geológiai erők és a székely nép képzeletének egyedülálló találkozása, mely felejthetetlen élményt nyújt az Erdélybe látogatók számára.
0 Megjegyzések