A Tordai-hasadék, Erdély egyik leglenyűgözőbb természeti képződménye és legismertebb kirándulóhelye, a Torockói-hegység északi vonulatában, Tordától mindössze néhány kilométerre található. A lenyűgöző sziklaszoros 1270-1300 méter hosszan nyúlik el, falai 200-300 méter magasságba szöknek, és a rajtuk áttörő Hesdát-patak munkája nyomán alakult ki a jura kori mészkőben, mintegy 150 millió év alatt. A meredek, függőleges falak, a számtalan barlang (32-t tártak fel, köztük a legnagyobb a Porlik-barlang), a függőhidakkal és létrákkal ellátott, kalandos túraútvonal és a különleges, endemikus növényvilág egyedülálló élménnyé teszi a hasadék bejárását. A táj szépsége már Jókai Mórt is megihlette, aki „a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remekének” nevezte a hasadékot, melynek sziklái még ma is egymásba illeni látszanak.
A legendák szurdoka: Szent László csodája
A Tordai-hasadékot nem csupán geológiai értékei teszik híressé, hanem az a gazdag mondavilág is, amely évszázadok óta körüllengi. A néphagyomány és a helyi legendák keletkezését egy isteni csodával, név szerint Szent László király személyével kötik össze. Ez a mondatípus a magyar folklórban jellemzően a lovagkirályhoz kapcsolódik (hasonlóan a felvidéki Szádelői-hasadékhoz), tükrözve László király rendkívüli népszerűségét és eszményített hősiességét.
A leghíresebb legenda szerint:
- Egy alkalommal Szent László királyt és kisebb seregét a pogány kunok túlereje vette üldözőbe Erdély ezen vidékén. A kunok, akik Erdélyt fosztogatták, már-már utolérték a menekülő magyarokat a Torda feletti hegygerincen.
- A sarokba szorított király a túlélés reményében az ég felé fordult és Istenhez fohászkodott (egyes változatok szerint a fohász így hangzott: „Ó, Uram, segély!” vagy „Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!”), kérve a Mindenhatót, szabadítsa meg őt és népét a pogány ellenségtől.
- Isten meghallgatta a lovagkirály imáját, és abban a pillanatban óriási dörgéssel kettéhasadt a hegy, mély, járhatatlan szakadékot teremtve a király és üldözői közé.
- László a sziklahasadék felett biztonságosan átugratott hű paripáján, a bátor Szögön, míg a mögötte vágtató kunok serege a mélységbe zuhant.
- A monda szerint a menekülő király lovának hatalmas patkónyoma máig látható a hasadék fölé kinyúló egyik sziklán, a Patkóskő közelében, mint a csoda örök emléke (bár a patkó mérete a leírások szerint emberfeletti, egy elefántéhoz hasonlítható).
- Egy másik, kiegészítő mondaváltozat szerint, amikor a király szomjas katonái vízért könyörögtek, László kardjával a sziklára sújtott, és a sziklából forrás fakadt, hasonlóan ahhoz, ahogyan Mózes tette a pusztában, bizonyítva ezzel a király kegyességét és isteni oltalmát.
Történelmi és néprajzi háttér
A Szent László-mondakör a középkorban is rendkívül erős volt a Tordai-hasadék környékén. A történeti feljegyzések szerint már a reformáció előtt kialakult a hasadék és környéke mint jelentős búcsújáróhely. A néphagyomány szerint a hasadék fölött, a Királyerdeje csúcsán kápolna, sőt kolostor (Monasztéria) is állt a középkorban.
- Évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön tartottak ide búcsújárást Torda és a vidék magyar lakossága.
- A pünkösdi búcsú Szent László csodás megmenekülésének, míg az áldozócsütörtöki a tatárjárás (vagy más források szerint a kunoktól való) megszabadulás örömének szólt.
- Ez a kultuszhely, amely egykor kereskedelmi utak csomópontjában feküdt, segített széles körben elterjeszteni a Szent László-mondát, amely a királyi vitézség, istenhit és a pogány ellenség feletti diadal szimbólumává vált.
Egyéb legendák
Bár a Szent László-legenda a legismertebb, más történetek is fűződnek a hasadékhoz, főleg a barlangjaihoz:
- Balika-barlangok és a bujdosó kapitány: A szemben lévő Kis- és Nagy-Balika barlangok egy Balika (vagy Balyka) nevű román kapitányról kapták a nevüket, aki II. Rákóczi Ferenc híveként a Rákóczi-szabadságharc idején a labancok elől bujdosott a barlangokban. A helyi hiedelem szerint viharos, villámló időben ma is látni vélik az alakját a barlangoknál.
- Kincses barlangok: A néphit szerint a Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak, és Szent György-nap éjjelén nyílik meg, hogy kincseiket kihordják. A Kéményseprő-barlangban is kincseket rejtenek, de senki sem találta meg őket, még a névadó kéményseprő sem, aki állítólag beszorult a bejáratán.
A Tordai-hasadék tehát nem csupán a természet erejének páratlan alkotása, hanem a magyar történelem és népi képzelet örök emlékműve, ahol a sziklák, barlangok és a Hesdát-patak zúgása máig meséli Szent László király csodás megmenekülésének eposzát. A tudomány a pataknak tulajdonítja a hasadék kialakulását, de a kollektív emlékezetben a "legendák szurdoka" mindörökké a hit, a hősies küzdelem és az isteni beavatkozás helyszíne marad.
0 Megjegyzések