Drakula gróf legendája a modern horrorirodalom egyik legmeghatározóbb, világszerte ismert mítosza, amely két fő forrásból táplálkozik és fonódott össze a köztudatban: az ír író, Bram Stoker által megteremtett irodalmi vámpírfigurából és egy valós, rendkívül kegyetlen havasalföldi uralkodó, III. Vlad (Vlad Ţepeş) történelmi alakjából.
Bram Stoker irodalmi Drakulája
A mára klasszikussá vált Drakula-mítoszt Bram Stoker (1847-1912) ír szerző teremtette meg 1897-ben megjelent, azonos című levélregényében. Stoker a 19. század végén, hosszas könyvtári kutatómunka és a vámpírhiedelmek tanulmányozása után alkotta meg karakterét, noha sosem járt Erdélyben, a történet helyszínén. A legenda megszületésében kulcsszerepet játszott, hogy az 1890-es években találkozott Vámbéry Ármin magyar orientalista professzorral, aki mesélt neki a havasalföldi Vlad Ţepeş fejedelemről és a Kárpát-medencei néphagyományokról. Stoker műve így egy erdélyi székely származású, dúsgazdag grófot, egy halhatatlan, vérszívó vámpírt állított a középpontba, aki az elmúlással szembeszegülve a vérrel táplálkozva nyeri vissza fiatalságát és erejét.
A regényben Drakula gróf a Kárpátok mélyén lévő várkastélyában él. Célja, hogy elhagyja Erdélyt, és Angliába költözve új áldozatokat találjon, elterjesztve a vámpírfertőzést. Főbb irodalmi jellemzői:
Vámpírtermészet: Nem öregszik, de koporsóban kell aludnia, a vérivás tartja életben.
Fizikai tulajdonságok: sápadt, hosszú, hegyes fogakkal rendelkező, feketében járó alak, akinek nincs árnyéka és tükörképe.
Képességek: Alakváltásra (farkas, denevér, köd) és teleportációra képes.
Gyengeségek: Irtózik a napfénytől (bár nem pusztul el azonnal), a fokhagymától, a szent dolgoktól (kereszt, szenteltvíz), és csak szívébe vert karóval vagy lefejezéssel pusztítható el végleg.
Főbb ellenfelek: Jonathan Harker ügyvédbojtár és a vámpírológiában jártas holland professzor, Dr. Abraham Van Helsing.
Stoker műve a gótikus horror klasszikusává vált, és egyértelműen megteremtette a modern vámpír-archetípust, amely azóta is uralja a popkultúrát a filmekben (Lugosi Béla, Christopher Lee), a televízióban és az irodalomban.
A történelmi háttér: Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlad)
A kitalált Drakula gróf alakját nagyrészt III. Vlad havasalföldi fejedelem (kb. 1431–1476), közismertebb nevén Vlad Ţepeş inspirálta. Bár Stoker regénye nem említi név szerint Vladot, az utókor és a tömegkultúra szinte teljesen egybemosódott a két figurát, különösen az 1970-es évek kutatásai és az azóta készült filmadaptációk hatására.
Vlad Ţepeş kegyetlenségéről már életében legendák keringtek, amelyek ideális alapot szolgáltattak egy rémtörténethez.
A "Dracul" név eredete: Vlad apja, II. Vlad 1431-ben felvételt nyert a Sárkány Lovagrendbe (latinul Draco), ami miatt a „Dracul” nevet kapta (jelentése: Sárkány), amely fiára (Drăculea, azaz Sárkányfi) is átszállt. A román nyelvben a dracul szó ma már Ördögöt is jelent, ami tovább erősítette a negatív mítoszt.
A "Ţepeş" (Karóbahúzó) név: Ezt a nevet a fejedelem az utókortól kapta, mivel a karóba húzás volt a kedvenc kivégzési módszere, amit tömegesen alkalmazott politikai ellenfeleivel (bojárokkal), a bűnözőkkel és főként az oszmán hódítók foglyain szemben. Egy 1462-es levelében maga is dicsekedett azzal, hogy több tízezer török és bolgár vére folyt általa. Az általa létrehozott karóba húzott emberek "erdeje" legendásan demoralizálta a török hadsereget.
Történelmi szerep: Vlad keménykezű uralkodóként próbálta megvédeni Havasalföld függetlenségét az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben. Kegyetlen módszereivel rendet teremtett az országban, ám ez a kegyetlenség, amely a török fogságban töltött évek alatt alakulhatott ki benne, a legendák forrásává vált.
A legenda összecsengése és öröksége
A két Drakula (a fiktív vámpír és a valós fejedelem) alakja a 20. században eggyé vált, főként a filmes feldolgozások hatására, amelyek rendszeresen utalnak Vlad Ţepeş történelmi hátterére (pl. Francis Ford Coppola 1992-es filmje). Ez az összefonódás tette Drakula grófot a világ legismertebb rémalakjává és Transzszilvániát (Erdélyt) a vámpírok misztikus hazájává. Ma a Borgói-hágóban és a törcsvári kastélyban (amelyet a popkultúra tévesen azonosít Drakula otthonaként) is turistalátványosságként tartják életben a véres fejedelem és a vérszívó gróf hátborzongató legendáját.
0 Megjegyzések