A Csíksomlyói Búcsú Erdély, sőt, az összmagyarság egyik legjelentősebb és legnagyobb szabású római katolikus vallási eseménye és zarándoklata. Évente, pünkösd szombatján rendezik meg a Csíksomlyó (Csíkszereda része) feletti Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyeregben lévő Hármashalom oltárnál, amely hatalmas tömegeket, százezernyi zarándokot vonz a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról.
Történeti Gyökerek és Fogadalom
A búcsú története egészen a 15. századig nyúlik vissza. Már a XV. században is virágzott a Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, és a környék népe Mária-ünnepeken gyűlt össze Somlyón. IV. Jenő pápa 1444-ben kelt körlevelében búcsút engedélyezett azoknak, akik segítik a ferences szerzeteseket a gótikus kegytemplom felépítésében. Ez a gesztus tette hivatalosan is búcsújáró hellyé Csíksomlyót.
A búcsú fogadalmi jellege az 1567-es történelmi eseményhez köthető. Ebben az időszakban, a hitújítás korában, János Zsigmond erdélyi fejedelem – aki az unitárius vallást támogatta – haddal akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon vidék népét áttéríteni. A katolikus székelység István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére. Pünkösd szombatján gyűltek össze Csíksomlyón, és a Szent Szűz segítségéért könyörögtek, majd elindultak a Hargitára, a Tolvajos-tetőre a fejedelem seregével szembeszállni.
A csata győzelemmel végződött a katolikusok számára. A győztesek nyírfaágakkal feldíszített zászlókkal vonultak vissza Somlyóra, és hálát adtak a Szűz Máriának a győzelemért és hitük megvédéséért. Ennek az eseménynek az emlékére tették meg a fogadalmat, hogy minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezzel a győzelemmel Csíksomlyó a katolikus hit megtartásának jelképe lett.
A Kegytemplom és a Csodatevő Szobor
A zarándoklat központjában a Ferences Kegytemplom áll, melynek mai neobarokk formája a 19. században alakult ki. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária kegyszobor, melyet a helyiek szeretetteljesen „Babba Máriának” is neveznek.
Ez a kegyszobor juharfából készült, a 16. század első harmadából származik, és mintegy 253 cm magas, ezzel a legnagyobb kegyszobrok közé tartozik. Szűz Máriát ábrázolja, amint a Kisjézust tartja. A szoborhoz csodás gyógyulások és események fűződnek. A zarándokok évszázadok óta imádkoznak hozzá egészségért, megfelelő termésért, és érintik meg a szobor lábát kéréseik beteljesülését remélve. A kegyszobor a magyarság megmaradásának, összetartásának és a Mária-tiszteletnek a rendkívül fontos szimbólumává vált.
A Zarándoklat Jelenlegi Szokásai és Jelentősége
A búcsú többnapos esemény, amely pénteken a szentmisével és az éjszakai virrasztással kezdődik a kegytemplomban. A zarándoklat csúcspontja pünkösd szombatján, délben tartott ünnepi szabadtéri szentmise a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben lévő Hármashalom oltárnál.
A hagyományosan gyalogosan érkező zarándokcsoportok, az úgynevezett keresztalják, Erdély minden részéből, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából érkeznek. A pünkösdszombati bevonulás az egyik legősibb, máig élő szokás, amely során a csoportok énekelve, zászlókkal, gyakran nyírfaágakkal – a történelmi győzelemre emlékezve – vonulnak fel a nyeregbe.
A Csíksomlyói Búcsú a trianoni békediktátumot követően még erősebb jelentőséget kapott. A kegyhely az Istenbe vetett hit és az érte való kiállás mellett a nemzeti összetartozás és a magyar identitás megőrzésének helyszínévé vált. Vallási hovatartozástól függetlenül az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye, ahol a római katolikus vallási rítusok keverednek a népi vallásosság elemeivel. A búcsú a lelki feltöltődés, a közösség és a kulturális örökség ápolásának kiemelkedő ünnepe. Az 1990-es évektől vált igazán a világmagyarság közös találkozóhelyévé, évente több százezer embert vonzva.
0 Megjegyzések