A hagyományos erdélyi szüreti bálok az őszi betakarítás és a szüret végét ünneplő, közösségteremtő és -erősítő, látványos események, melyek a szőlőtermő vidékeken gyökereznek, de a szokás átterjedt azokra a tájegységekre is, ahol a szőlőművelés kevésbé jelentős. A bálok időpontja általában szeptember végére, október elejére esik, az őszi termények betakarításának idejére. Bár régiónként mutatnak eltéréseket, közös bennük a tradícióőrző szándék, a mulatság és a fiatalok számára a találkozás, ismerkedés lehetősége.
A Szüreti Bálok Jelentősége és Előkészületei
A szüreti bál nem csupán egy egyszerű mulatság; évszázados hagyomány, amely a kemény munka utáni hálaadást és a termés bőségének megünneplését jelenti. A szervezésben és a ceremóniákban a fiatalok, különösen a frissen besorozott legények, az úgynevezett csőszök játsszák a főszerepet. A csőszök, akik gyakran idegenből is hazatérnek erre az alkalomra, már hetekkel a bál előtt párt választanak maguknak. A lány (csőszlány) megtiszteltetésnek veszi a meghívást, feladata a saját és a legény báli öltözékének előkészítése, valamint a bál utáni vacsora megfőzése a párja számára. Ez a bál sok helyen a fiatalok nagykorúvá avatásának és a társadalmi életbe való belépésének is tekinthető.
A legények felelőssége a bor és a szőlő megvásárlása, a zenészek megfogadása, valamint a bálterem, leggyakrabban a kultúrház feldíszítése. A teremben krepp-papír szalagokkal, és drótvázra rögzített szőlővel dekorálnak, és kiakasztják a sorsolásra vagy árverésre szánt, több kilogramm szőlőből álló szőlőkoszorúkat (szőlőkoronákat).
A Bál Menete és Hagyományai
A szüreti bál általában egy zenés, színes felvonulással kezdődik, ahol a résztvevők – csőszlegények és csőszlányok – népviseletbe vagy a régi „magyaros öltözetbe” (bár ez a viselet mára helyenként keveredik a helyi népviseleti elemekkel) öltözve, lóháton és szekéren járják végig a falut. A legények elől, a lányok, asszonyok és a zenészek szekereken követik őket, énekelve, táncolva. Útközben megállnak, szőlővel és borral kínálják a nézőket, és hívogatják a bálba a lakosokat. A helyi lakosság gyakran előkészített finomságokkal, süteményekkel várja a menetet.
Este a kultúrházban veszi kezdetét maga a bál, amelynek egyik csúcspontja a csősztánc és a csőszök előadása. A csőszök szerepe a bál alatt is folytatódik: ők őrzik a szőlőt, elhárítva a hagyomány szerint bekövetkező, játékos szőlőlopási kísérleteket (amelyek elkapása esetén a tolvajoknak mókás büntetéseket szabnak ki), és ők sorsolják ki vagy árverezik el a szőlőkoszorút. A szőlőkoszorú megvásárlása szimbolikus gesztus, amely kihangsúlyozza az egyén közösségben betöltött szerepét és társadalmi státuszát. A szőlőkoronákat és a bort általában közösen fogyasztják el.
A mulatság során gyakran választanak bálkirályt és bálkirálynőt, akik sok helyen egyben az esemény szervezői is. A hajnalig tartó vigadalom alatt ügyességi versenyeket és hagyományőrző játékokat is bemutatnak. A bál fontos eleme a tánc, melynek során a fiatalok és az idősebb generációk is együtt mulatnak. Egyes vidékeken a fiatalok és a házas emberek külön bált is tartanak. Az erdélyi szüreti bálok így a közösségi identitás, a hagyományok ápolása és az összetartozás felejthetetlen ünnepét jelentik minden résztvevő számára.
A szüreti bálokról szóló archív felvétel megtekintéséhez nézd meg a Felsősófalvi székely szüreti bál - Csősztánc című videót. Ez a videó bepillantást enged a felsősófalvi székely szüreti bál hagyományos csősztáncába, ami jól illusztrálja a hagyományőrzést.
0 Megjegyzések