Az Ezer Székely Leány Napja Erdély, és azon belül Székelyföld egyik legjelentősebb hagyományőrző és közösségépítő kulturális eseménye, melyet hagyományosan minden év júliusának első szombatján rendeznek meg Csíkszeredában és Csíksomlyón. Az ünnep célja a székely népviselet, néptánc, népzene, a hit és a hagyomány ápolása, valamint a székely identitástudat és az összetartozás erősítése. A rendezvény lényegét a szervezők gyakran azzal a jelmondattal foglalják össze, hogy „Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”.
Történeti háttér és újjáéledés
A mozgalommá fejlődött rendezvény eredete 1931-ig nyúlik vissza, amikor Domokos Pál Péter (tanár, népzenekutató, néprajzkutató) kezdeményezésére – a kolozsvári Nőszövetség, a Szociális Testvérek Társasága és P. Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnök részvételével – először szervezték meg az eseményt. Domokos a Trianon utáni időszakban fontosnak tartotta a nemzeti önazonosság és a hagyományok fokozott védelmét, és felismerte, hogy a népviselet láthatóan is kifejezi a nemzeti hovatartozást. Az első alkalmakkor a cél az volt, hogy a székely leányok ne feledjék el népviseletüket, hagyományaikat és nyelvüket. A találkozót 1935-ben a román hatóságok betiltották, mint nem kizárólag vallásos jellegű eseményt. Rövid újjáéledés volt 1940-ben, majd a kommunista rendszer alatt ismét szünetelt.
A rendszerváltást követően, 1990-ben élesztették fel újra a találkozót, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét, és azóta töretlen népszerűségnek örvend, Székelyföld legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát a csíksomlyói pünkösdi búcsú után. A szervezésben ma már többek között a Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Székely Néptáncszínház és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vesz részt.
A rendezvény célja és jelentősége
Az Ezer Székely Leány Napja messze túlmutat egy egyszerű kulturális bemutatón; a székelység fennmaradásának alapját jelenti a közösségi erő megmutatásával és a hagyományok közös megélésével. Amikor ezernél is több résztvevő felveszi népviseletét, az a székelyföldi falvakból érkező közösségek számára felejthetetlen élményt és megerősítést ad. A rendezvény a székely népviselet széleskörű seregszemléje, mely bemutatja a különböző székek (Csík, Udvarhely, Háromszék, Gyergyó, Maros) öltözékeinek sokszínűségét. A hit és a hagyomány a székelység önazonosságtudatának két tartópillére, melyeket a rendezvény egyszerre erősít: a magyar nyelven elmondott ima és a népi kultúra tisztelete a székelység fontos küldetése, mely ezen a napon kiemelt módon érvényesül. A találkozó minden évben tiszteletbeli házigazdát választ egy székelyföldi település közül, mely kiemelt szerepet kap a programok bemutatásában, ezzel is erősítve a kisebb közösségek bekapcsolódását.
A program menete
A nap eseményei jellemzően Csíkszereda központjában kezdődnek, a Szabadság téren lévő gyülekezővel és megnyitóval. Ezt követi a népviseletbe öltözött résztvevők látványos felvonulása a csíksomlyói Kegytemplomba. A templomban ünnepi szentmisén vesznek részt, majd a mise után a Kegytemplomtól a csíksomlyói Nyeregbe (a Hármashalom-Oltár színpadához) vonulnak tovább.
A Nyeregben zajlik a rendezvény fénypontja, a néptánc, a népdal és a népzene több órás ünnepe. Itt hagyományőrző néptánccsoportok, köztük a Hargita Székely Néptáncszínház adnak elő, bemutatva a székelyföldi néptáncok gazdag palettáját. A délutáni program részei az ünnepi köszöntők, a közös játék és tánc (melybe a civil ruhás látogatók is bekapcsolódhatnak), valamint a közös fotó készítése a népviseletbe öltözöttekkel. Gyakran van népviseleti kiállítás és kézműves vásár is kísérőprogramként, illetve a hagyomány szerint ekkor adják át az Esketőszékeket is.
Az Ezer Székely Leány Napja tehát egy egész napos, nagyszabású esemény, amely évente több ezer embert vonz, és erőteljesen üzeni, hogy Székelyföld kulturális és spirituális értelemben volt, van és lesz.
0 Megjegyzések